A burgonya ültetése:
Az ültetés idejét a talajhőmérséklet és a talaj nedvességtartalmának függvényében határozzuk meg.
Ha a gumók nyugalmi ideje lejárt a 6-7 °C feletti hőmérsékleten megindul a hajtások növekedése.
Az intenzív hajtásnövekedés csak 10-12 °C-on kezdődik ezért az ültetést akkor célszerű elvégezni, ha a talajhőmérséklet az ültetési mélységben tartósan 10 °C felett van.
Hazánkban a különböző termőtájakon március végétől április közepéig tart a burgonya ültetés optimális ideje.
Későbbi ültetés a termés csökkenésével járhat. A korábbi ültetéssel előre lehet hozni a burgonya fejlődését, mivel a gumó kötés a rövidebb megvilágítású napokban intenzívebben indul meg és jobban hasznosul a talaj tavaszi vízkészlete is. Ezek az előnyök főleg a korai érésű fajtáknál érvényesülnek és az esetleges előhajtatás előnyeit tovább fokozzák. A hideg és vizes talajban a különböző gumó- és hajtáskárosodások miatt jelentős a kelési veszteség mert lassú, egyenetlen lesz a kelés.
Az állománysűrűség az egyik legfontosabb termést befolyásoló tényező.
A burgonyánál az optimális levél felület a talajfelület 4-szerese. Tehát lehetőség szerint 1 m² talajfelületre 4 m² levélfelület jusson. Nagy levélfelületnél növekszik a területegységről betakarítható gumószám de kisebb méretűek lesznek a gumók. A kisebb méretű vetőgumók kevesebb hajtásszámmal kisebb levélfelületet fejlesztenek míg a nagyobbak több hajtásszámmal nagyobbat. Ezért étkezési burgonya termesztésénél 200-220 ezer, vetőburgonya termesztésénél 250 ezer körüli hektáronkénti hajtásszám javasolható. Ez 35-55 mm-es vetőgumóméret esetén 40-45 ezres 28-35 mm-es esetén 45-50 ezres növényszámmal érhető el. A sortávolság általában 75 cm amely igazodik a 150 cm nyomtávú erőgépekhez.
Az ültetés mélysége is lényeges az agrotechnika és a várható termés szempontjából. A túl mély ültetés nehezíti a burgonya betakaríthatóságát, rontja a gumók alakját ezért ne ültessünk 6-8 cm-nél mélyebbre. A sekély ültetést laza talajból kialakított nagyobb bakhát töltögetésével célszerű ellensúlyozni.
Ültetés után megfelelő méretű és szerkezetű bakhátat alakítsunk ki. Az ültetéssel egy menetben egy kisebb primér bakhátat készítünk, majd később speciális töltögetőgéppel alakítjuk ki a végleges ún. szekundér bakhátat. Kisgumók ültetésénél és korai burgonyánál elegendő a 20-22 cm magas 400-500 cm² keresztmetszetű, míg ősz érésű és főleg öntözött burgonyánál szélesebb alapú, 25-28 cm magas, 600-800 cm² keresztmetszetű trapéz alakú bakhát javasolt. A rossz szerkezetű, kis méretű bakhátban csökken a hozam sok lesz a szabálytalan, zöldült gumó. Rögös felületű bakháton kevésbé hatékony a vegyszeres gyomirtás.
(Forrás: „Amit a vetőburgonyáról tudni kell c. kiadvány)